Na ugye! Hogy jó ötlet volt megvenni az új TV-ét?! Hát milyen szépen mutatott a Fa alatt és hogy örültek neki a nagyiék. (Vagy épp anyuék, tesóék, Giziék, meg a Tibi bácsi…)
Így hangozhatott ez a mondat Karácsony után. A folytatása pedig valahogy így: Igen, de azzal persze már nem büszkélkedsz, hogy majdnem összetört a metrón.
Egy sajnos nem egy fiktív párbeszéd, hanem egy teljesen való, szinte hétköznapi jelent, amit az ünnepkört leszámítva az év tetszőleges napjára behelyettesíthetünk. Mert ugye jó magyar szokás szerint a szállításért már nem szeretünk fizetni. Legyen szó egy pár ezres vagy tízezres tételről, ha már szállítási díja van, inkább meg se vesszük. Az árban és kilókban is nagyságrendekkel nagyobb termékek esetében pedig inkább agyalunk és okoskodunk, csak ne kelljen pluszba fizetni.
Miért is? Azért, hogy biztonságban, időben és sérülésmentesen megkapjuk a termékünk? Azért, hogy ne nekünk kelljen a csomagtartó fizikai méreteit új dimenziókba emelni? Azért, hogy ne mi kérjünk már megint szívességet a havertól, akinek van egy ezeréves kisteherje?
Ezt a sort a végtelenségig folytathatnánk, de nem fogjuk, ugyanis bízunk benne, hogy a lényeg már átjött mindenkinek. Azaz: szállításért fizetni nem luxus és nem is felesleges kiadás, hanem ésszerű és célszerű döntés!
Szóval ésszerű és célszerű, és még meg is fizethető. A gyors tehertaxi Budapesten nyilván nem vetekszik egy vonaljegy árával, de ha a saját időnket és a lebonyolítással/cipekedéssel járó terheket még hozzávesszük, akkor belátható, hogy megéri a gyors tehertaxi szolgáltatást kifizetni. Pláne úgy, hogy nekünk, mint megrendelőnek ezek után már tényleg semmi dolgunk nincs.
Fix díjas megoldást kínálunk a súlyos problémákra!